Elterjed�s, �lõhely: Feh�r busa (Hypophthalmichthys moltrix) Pettyes busa (Hypophthalmichthys nobilis) A bus�t Magyarorsz�gra az 1970-es �vek elej�n import�lt�k, azzal a c�lal hogy a vizeinkben egyre nagyobb m�rt�kben felszaporodott fitoplanktont fogyassza. Eredeti haz�ja �zsia keleti r�sze, K�na. Magyarorsz�gon szinte minden �ll� �s foly�viz�nkben megtal�lhat�k �llom�nnyai. A Balatonba �s a Velencei t�ba is betelep�tett�k, napjainkban nagy gondot jelent a lehal�sz�sa, mivel a bus�k ak�r a delfinek �tugr�lnak a h�l�n. Nagyobb foly�inkban, a Tisz�ban , Dun�ban, K�r�s�kben is sz�p sz�mmal fordul elõ, leggyakrabban erõmûvek alviz�n gyûlik �ssze csoportosan. T�bbnyire a felsz�n felsõ harmad�ban tart�zkodik, mivel itt a legt�bb a fito- ill. zooplankton. Gyakran l�tni amint a nagyobb bus�k csapatosan eg�szen k�zvetlen�l a felsz�n alatt szûrik a vizet.

Testfel�p�t�s: A bus�nak k�t faja �l haz�nkban, a pettyes busa �s a feh�r busa, a k�l�nbs�g kettõj�k k�z�tt, hogy a pettyes busa mint neve is el�rulja s�t�tsz�rke pettyekkel tark�tott az oldal�n, valamint a pettyes bus�nak a szeme a fej als� harmad�ban helyezkedik el, als��ll�s�. T�pl�lkoz�sukban is k�l�nb�znek, am�g a feh�rbusa csak �s kiz�r�lag n�v�nyi eredetû planktonikus �lõl�nyeket (fitoplanktont) fogyaszt addig a fajtestv�re egyar�nt n�v�nyi �s �llati eredetû planktonokat is. Mindk�t hal testfel�p�t�se, erõteljes. H�tuk magas, �sz�ik nagyok �s izmosak. Test�t apr� pikkelyek fedik, erõs a ny�lkatermel�s�k, ami r�szben a v�zben val� gyors halad�st, illetve a betegs�gekkel val� hat�kony v�dekez�st teszik lehetõv�. Feje nagy �s robosztus, szeme a fej�hez viszony�tva kicsi, sz�ja viszont el�g nagyra nyithat�. Sokszor meg lehet figyelni amint a bus�k csapatost�l szûrik a vizet, ilyenkor a sz�juk teljesen nyitva van, �s a kopolty�r�seken �ramlik ki az �tszûrt v�z.

Szaporod�s, egyedfejlõd�s: Csak �s kiz�r�lag meleg, 22-25 celsius fokos v�zben szaporodik, ikr�ja lebeg a v�z felsõ harmad�ban. Magyarosz�gon mesters�gesen szapor�tj�k, hogy az �v�sra hipof�zissel (agyalapi mirigy befecskendez�se) k�sztetik az ikr�k be�rlel�s�re, �s a h�mekn�l a tej k�pzõd�s�re. N�veked�se t�pl�l�kban gazdag v�zekben igen gyors, �ltal�ban a harmadik �v v�g�re el�rheti az 1 kg-os testt�meget. Kifejlett p�ld�nyok tests�lya el�rheti, sõt meghaladhatja az 50-60 kg-ot. Haz�nkban fogott legnagyobb busa 62 kg, jelenleg vil�grekord.

T�pl�lkoz�sa: Elõzõekben m�r eml�tettem, planktoevõ mivolt�t a bus�nak. A feh�r busa fõleg zooplanktonokat (Chlorella, Euglena, õsszel a Nitzsia, Navicula , Ciclotella fajokat) fogyaszt. A pettyes busa fõleg �llati eredetû planktonokkal t�pl�lkozik, de fogyaszt n�v�nyi apr��llatokat is. Elsõsorban Daphnia, Cyclops nauplius, Diatoma fajok jelentik fõ t�l�l�k�t.